A szabadságharc leverése után a honvédtábornokokat kivégezték. Sokan vesztették el rokonaikat, barátaikat, akiket vagy felakasztottak vagy agyonlőttek, vagy börtönre ítéltek. A magyar tiszteket lefokozták közlegénnyé, és az osztrák seregbe kellett bevonulniuk, ahol megalázóan bántak velük. Sokan külföldre emigráltak vagy vidéken bujdostak. Akik maradtak, azoknak nem jutott más fegyver, mint a hallgatás, a passzív ellenállás. Ha adót kellett fizetni, megtagadták. Az elnyomókat és azok szolgáit megvetették. Sokan úgy viselkedtek, mintha a német nyelvet sem értenék. Azt szerették volna, ha egyetlen elnyomó sem érzi magát otthon magyar földön. Zártkörű estélyeket tartottak, és Deák Ferenc tanácsára magánéletükben őrizték meg 1848 emlékét, ápolták a magyar hagyományokat és az anyanyelvet.
A politika és az uralkodó eszmék mindig meghatározták a divatot is, és a 19. század közepén a díszmagyar ruha is fontos eszköz volt, amivel a hazai nemesség és az arisztokrácia a családi eseményeken: esküvőkön, estélyeken; hivatalos programokon: bálokon, udvari fogadásokon kimutathatta hazaszeretetét és elkülönülését az osztrák udvartól.
De miből is állt a díszmagyar ruha? Ebben a posztban a női öltözéket mutatom be.
A felsőrésze egy szűk, testhezálló mellényszerű, elől fűzős pruszlikból és egy buggyos, fehér ingvállból állt. Ehhez illeszkedett a nagy, uszályos szoknya, ami általában hímzéssel díszített, drága, nehéz selyemanyagból készült.
A női díszmagyarnak elengedhetetlen eleme volt a kötény és a fátyol, melyeket tüllből vagy csipkéből készítettek, és az arisztokratáké többnyire arany és ezüst szálakból hímzett virágokkal, indákkal volt díszítve.
A férjezett asszonyok csipkefőkötőt viseltek, ehhez rögzítették drágaköves csattokkal a fátylat, amely két részből állt, az egyiket a bal vállukon átvetették, a másik hátul a derekukig ért. A hajadonok bársonyból és virágokból, gyöngyökből és drágakövekből készült koszorút illesztettek a fejükre.
Andrássy Ilona nevelőnője több levelében is leírja, mit viselt az Andrássy család a fontosabb eseményeken. Andrássy Gyula édesanyja egy esküvőre zöld selyemruhát vett fel fehér csipkeköténnyel, gyémántnyaklánccal és -karkötővel, fehér csipkefőkötővel, amelyhez gyémántos csatt rögzítette a fehér fátylat.
1866. januárjában Ferenc József és Sisi tett hivatalos látogatást Budán, melyen 90 magyar hölgy mutatkozhatott be a császárnénak teljes udvari díszben. A későbbi magyar miniszterelnök felesége, Andrássy Katinka fehér moáréselyem ruhát viselt fekete csipkével díszítve, fekete csipkeköténnyel. A pruszlikját elől keresztirányban összefűzve gyémántos csattok díszítették. A szoknyájának négy méteres uszálya volt – ez a hossz volt az előírás. Fején gyémántos korona csillogott három smaragddal, ennek egyik oldaláról hullott le a fekete fátyol, amely hátul csaknem a földig ért. Katinka nem csak a ruhájával aratott sikert, a fogadáson a császárné – aki akkor már tudott magyarul, és ezen a nyelven szólt – vele beszélgetett a legtöbbet. Érdeklődött a gyermekei felől, és arról, mikor járt Bécsben.
Már 1830-ban, V. Ferdinánd koronázási ünnepségén nagy feltűnést keltett, hogy a főrendűek nemzeti díszruhában jelentek meg – ettől a dátumtól számítják a díszmagyar viselet elterjedését. A ruha nemcsak a reformkor és a passzív ellenállás éveiben volt fontos viselet. 1867-ben, Ferenc József és Erzsébet koronázásán is díszmagyart viselt nemcsak a nemesség, de a királyi pár is. Sisi már a házasságkötésekor kapott egy díszmagyar öltözetet, amelyet a hivatalos magyar programokon hordott. A koronázáson pedig ezüstszálakkal hímzett orgonavirág-mintás ruhát, kötényt és fátylat viselt, melyet különlegessé tett, hogy a virágok közé csiszolt drágaköveket helyeztek.
A díszmagyar ruhákkal Az ellenállók vezére című történelmi ifjúsági regényemben is találkozhattok majd.
Ha pedig szeretnétek még olvasni Sisi koronázási ruhájáról, megtehetitek ITT:
Forrás:
Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában
Stevens, Mary Elizabeth: Levelek az Andrássy-házból (1864-1869) – Egy angol nevelőnő levelei
Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés
Kiemelt kép: Főúri hölgyek V. Ferdinánd koronázásán, Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában
Képek:
- Barabás Miklós: Magyar nemesasszony ünnepi díszben
- Ferenczy Ida (Sisi felolvasónője) díszmagyarban a millennium alkalmával, Wikipédia
- Czédly Mónika ruhatervező rekonstrukciója Erzsébet királyné egyik díszmagyar ruhájáról
- divatkép
- Sisi a koronázási ruhában, Székely Bertalan festménye
