Sisi az 1860-as évektől tudatosan választott maga köré magyarokat. A legismertebb, leghűségesebb társa a felolvasónője, Ferenczy Ida volt, de főudvarmesterének is magyart: az erdélyi báró Nopcsa Ferencet nevezte ki. Az udvarhölgyei között szintén szép számmal akadtak magyar nemeskisasszonyok: Hunyady Karolina, Festetics Mária, Majláth Sarolta, Mikes Johanna, Sztáray Irma grófnők. Az udvari etikett előírta, hogy udvarhölgy csak arisztokrata, hajadon nő lehetett, aki állandó szolgálatot teljesített Erzsébet királyné mellett. Elkísérte sétáira, utazásaira, hivatalos látogatásokra. Na de kik voltak a palotahölgyek?
A palotahölgyek a magyar udvartartáshoz tartoztak. Szintén előkelő családokból kerültek ki, de férjes asszonyok is lehettek. A palotahölgy kinevezés óriási megtiszteltetésnek számított, hiszen azok, akik megkapták, részt vehetett az udvari ünnepségeken, udvari bálokon, beszélgethettek Sisivel (aki 1866-tól már magyarul társalgott velük), illetve meghívást kaphattak az udvari díszebédekre és vacsorákra. A királyné öltözködése, tevékenységei mintaként szolgáltak a számukra. Erzsébet több jótékony intézmény védnöke is volt Magyarországon, és a palotahölgyek is számos egylet vezetői és tagjai voltak, segítették a rászorulókat, jótékonysági programokat: hangversenyeket, bálokat, vásárokat rendeztek.
A királyné angol mintára rendezett falkavadászataira is meghívást kaptak, amin sokszor Sisi lovaglókosztümjének másában vettek részt. Híres frizuráit is szívesen másolták, több olyan fotó is készült róluk, melyeken Erzsébet hajfonataihoz hasonlót viseltek.
A legelőkelőbb magyar nemesi családokból választott palotahölgyek jelen lehettek Ferenc József és Erzsébet koronázási szertartásán is. Köztük volt gróf Andrássy Gyuláné (Katinka grófné) is, akire még több reprezentációs feladat várt császári és királyi palotahölgyként és a magyar miniszterelnök feleségeként. Ő is részt vett 1867 júniusában a koronázáson, augusztusban pedig a királyné kíséretének tagjaként jelen volt az osztrák és francia uralkodópár találkozóján is. Amikor miniszterelnök férjével és gyermekeikkel átköltöztek a miniszterelnöki rezidenciába: a Sándor-palotába, egymást érték a díszebédek, díszvacsorák, estélyek. Ha Sisi Budán tartózkodott, szívesen átjárt a Sándor-palotába Katinkához, de a grófné is meglátogatta őt a várbeli lovardában, hogy együtt lovagoljanak. Később a Gödöllői Királyi Kastélyban is rendszeresen vendégeskedett Sisinél, gyakran a gyermekeivel együtt.
A legszebb vállú nőként emlegetett Katinka grófnénak és Andrássy Gyula grófnak három gyermeke született: Tivadar, Ilona és Gyula. Legszívesebben családja körében tartózkodott, a nagy ünnepségeket terhesnek érezte. Inkább a háztartás örömeinek élt. Erzsébet királynéval azonban nagyon jó viszonyt ápolt, Sisi még a saját fodrásznőjét is átküldte hozzá, ami nagy kegynek számított.
Legújabb regényemben, Az ellenállók vezérében a két főhősöm is részt vesz a Sándor-palotában az Andrássy család estélyén, majd később a koronázáson is. Így velük együtt ti, olvasók is ellátogathattok a palotahölgy otthonába és estélyére.
Forrás:
Titkok, Bálok, Utazások – Erzsébet királyné és a magyar udvarhölgyei, 2012.
Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban, 2018.
Az ellenállók vezére
