Brunszvik Teréz neve sokaknak ismerős lehet, hiszen ő volt az is, aki Magyarországon (és az egész Habsburg Birodalomban) az első óvodát megnyitotta a gyerekeknek.
Brunszvik Teréz 1775-ben született Brunszvik Antal gróf és Seeberg Anna bárónő lányaként. Nagyon korán megmutatkozott a zenei tehetsége, hatévesen már nagyközönség előtt játszott el egy zongoraversenyt. Nem is akárki, hanem Beethoven tanította, akivel szoros barátság kötötte össze. A zenész ellátogatott Martonvásárra is a Brunszvik család kastélyába, és több művét is a Brunszvik lányoknak és fivérüknek ajánlotta.
Teréz jól rajzol és festett, és ügyesen táncolt, fiatalon élénk társasági életet élt, mégsem ment férjhez. Életét a gyermekek ügyének szentelte. A gyermeknevelés lett a legfontosabb számára. 1828-ban megnyitotta az első óvodát. Az Angyalkert néven emlegetett intézet egy kisgyermekeknek szánt óvóiskola volt, ahol anyanyelvi és kézműves oktatásban, erkölcsi és testi nevelésben részesültek a kicsik. Élete során több mint száz ilyen intézmény létrejöttét segítette, de munkáját sokszor anyagi gondok, meg nem értés, rosszindulat nehezítette.
Teréz már az 1820-as években állított német mintára karácsonyfát a birtokán, és ahogy teltek-múltak az évek, egyre több magyar kastélyban és polgár otthonában, iskolákban várta a lányokat és fiúkat égő gyertyákkal, szalagokkal, gyümölccsel, mézeskaláccsal díszített karácsonyfa. Akkoriban a kastélyokban épp annyi fenyő állt a szobában, ahány gyerek volt a családban. Mellettük az asztalokon és székeken feküdtek az ajándékok: könyvek, babák, szép ruhák, íróeszközök.
Arról, hogyan ünnepelték a karácsonyt a 19. században, többet is olvashattok a Hanga régi karácsonyai című mesekönyvemben, amit itt találtok:
https://www.pagony.hu/termekek/hanga-regi-karacsonyai
Forrás: Fábri Anna: „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között (1795-1905)
Képek:
- Viggo Johansen képe
- Brunszvik Teréz
- Keszeg Ágnes illusztrációja
