Ez a meseregényem az édesanyákról szól.
Az édesanyák és a gyerekeik kapcsolatáról írtam benne, és megismerhettek három 19. századi írónő édesanyát is.
A történet a jelenben indul Lucával, akit gyakran piszkálnak az osztálytársai amiatt, hogy az anyukája rendőrnő, és szerintük nem elég „anyukás”, nem úgy néz ki, mint a többi anyuka. Luca próbálja bebizonyítani, hogy nincs igazuk, és amikor a helyi újság művészeti pályázatot hirdet a gyerekeknek Az én anyukám címmel, Luca rögtön jelentkezik. Szeretné a fogalmazásában bemutatni, milyen csodálatos az ő anyukája.
Arra vágyik, hogy az írása bekerüljön az újságba, és megnyerje a pályázatot. Ekkor ismerkedik meg Mátéval, a szélfiúval, aki körhintáján elrepíti a múltba, és megismerteti igazi írónő édesanyákkal, akiktől Luca tanácsot kap, hogyan írjon, és azt is megtudhatja, hogy minden édesanya különleges, azok is, akik férfias pályát választanak, és azok is, akik az álmaikért küzdenek, vagy éppen keményen dolgoznak, hogy eltarthassák a gyermekeiket.
A mesekönyvem ismét történelmi szereplőket mutat be történelmi helyszíneken, mint a Hanga régi karácsonyai című kötetem.
Megismerkedhetünk Szendrey Júliával, aki nemcsak Petőfi Sándor felesége volt, hanem maga is írt verseket, meséket, és magyarra fordította Andersen történeteit, miközben nevelte a gyermekeit.
Találkozunk Bezerédj Amáliával, aki megírta az első magyar mesekönyvet kislányának, Flórinak, és a férjével megnyitotta az első magyar falusi óvoda-iskolát, hogy a szegényebb gyerekek is tanulhassanak.
Kánya Emília, az első magyar szerkesztőnő pedig saját újságot alapított Családi Kör címmel, hogy nyolc gyermekét eltarthassa. Bár Erzsébet királyné felkérte, hogy legyen kislánya, Mária Valéria nevelője, ő inkább a családjával maradt, és folytatta az írást, hogy ne kelljen elválnia a gyerekeitől.
Ahogy a Hanga régi karácsonyaiban egy hópihelány kalauzol minket a múltba, úgy itt egy szélfiú, Máté repíti Lucát és az olvasókat a 19. századba. A szélfiúk körülöttünk élnek és dolgoznak. Felhőket fújnak az égre, hogy megöntözzék a virágainkat, és megcirógatják az arcunkat a melegben. Mindeközben arra vágynak, hogy barátokat szerezzenek. Máté hamar összebarátkozik Lucával, vele együtt az olvasók is megismerhetik a magyar írónő édesanyákat, láthatják, milyen volt a 19. században egy iskola, hogyan éltek a gyerekek, mivel játszottak, mit tanultak, milyen gondokkal küzdöttek.
A képeket Keszeg Ágnes készítette, és feltűnnek rajtuk a korabeli épületek, utcák, ruhák, szobabelsők, iskolák.
Remélem, szeretni fogjátok! 🙂
A könyvet megvásárolhatjátok a Pagony, a Líra, a Libri és a Bookline webboltjaiban és könyvesboltjaiban is: https://www.pagony.hu/termekek/luca-es-mate-regi-korhintaja
