Egy szerető férjről és apáról

Az édesapák kevesebbet szerepelnek a mesékben, ezért ezt pótolva egy igazán szerető édesapáról, Bezerédj Istvánról mesélek nektek.

Az első eredeti magyar mesekönyvet Bezerédj Amália írta, de a háttérben mindvégig támogatta őt férje, sőt ő vitte a könyv hírét szerte az országban, hogy mindenkihez eljusson.

Bezerédj István 1796-ban született, családja egyike volt a legrégebbi magyarországi nemesi családoknak. Felnőve jogi tanulmányokat folytatott, és éppen egy távoli rokonánál, Bezerédj Györgynél patvarizált, amikor beleszeretett annak legidősebb lányába, Amáliába. Hamar vonzódni kezdtek egymáshoz, de Amália olyan fiatal volt még, hogy egy ideig nem engedték férjhez menni. A 17. születésnapján végre örök hűséget fogadhattak egymásnak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

István Tolna megyei földbirtokosként Hidjára költözött feleségével. Miután 1830-ban Tolna vármegye követének választották, gyakran tartózkodtak Pozsonyban is, az országgyűlések helyszínén. István egyenrangú társként kezelte a feleségét, és bevonta őt a politikai törekvéseibe is, ami akkoriban ritka volt. Nemcsak a családi körön belüli témákról osztotta meg vele véleményét, hanem a tudományos olvasmányairól, belügyekről is. Amália aktívan részt vett férje oldalán a munkájában, különösen a nőnevelés, a gyermeknevelés és a művészeti oktatás érdekelte. A legfontosabb közös ügyükké pedig a kisgyermeknevelés vált. Főleg azután, hogy megszületett gyermekük, Floriana. Együtt segítették a birtokukon a kápolnai és a hidjai iskolák működését, kezdeményezték a szekszárdi óvoda, a tolnai óvóképző megalapítását, harcoltak a tanítóképzés megreformálásáért, és megalapították az első magyar falusi óvoda-iskolát a 3-8-9 éves gyermekek számára.

Bezerédj István az országgyűlésen is küzdött a nők jogaiért, sőt, a 43-44-es országgyűlés egyik kerületi ülésén a nők szavazati joga mellett is felszólalt. Nemcsak üres szólamok voltak ezek, hiszen feleségét is támogatta, hogy elindíthassa zenei és írói pályáját. István gratulált Amália irodalmi sikereihez és az első bevételéhez, a 25 forinthoz, melyet egy megjelent novellájáért kapott. Sőt az ő buzdítására kezdte írni Amália a kislányuknak és a hidjai óvodaiskolás gyermekeknek a Flóri könyvét, ami az első eredeti magyar mesekönyv lett. Csakhogy a megjelenését az írónő már nem élhette meg. 1837 őszén elhunyt, a munkáit pedig férje adta ki nyomtatott formában 1840-ben.

István szerette volna felesége tehetségét, alkotásait megőrizni az utókornak, ezért nagy szeretettel rendezte Amália irodalmi hagyatékát, és büszkén népszerűsítette a Flóri könyvét a nemesi családok körében. Örömmel írta egy levélben, hogy már a főherceg családjában is van egy példány, és Batthyányék kislánya is fejből tudja a mondókáit. Neki köszönhető, hogy az egész országban ismert lett a mű, és a felesége neve híres lett és fennmaradt.

Amália hosszan tartó betegség után hunyt el, betegeskedése alatt gyakran gyógyult vidéken, ilyenkor a házaspár sűrűn levelezett, és írásaikból látszik, milyen nagyon szerették egymást. Istvánnak sok levelében maradt szárított ibolya, ami Amália kedvenc virága volt.

Amália az egyik levelében is küldött neki egy szálat, hogy így köszönje meg a férjétől kapott csokrot: „Az ibolyák sok örömet szereztek nekem. Ez inkább egy imádónak a figyelmessége, mint egy három éves férjé. Ellenben én, a ki most szerelmesebb vagyok, mint 3–4 év előtt, egész természetesnek találom ezt; csak saját szívemet kérdem s nem akarok más semmit kérdezni, midőn az én Istvánom érzelmeiről van szó.”

Istvánnak kislánya nevelése, fejlődése is nagyon fontos volt. Leveleikben minden apró hírt megosztottak egymással gyermekükről. Ha István távol volt tőlük, minden írásában üzent valamit kislányának: hogy puszilja, hogy játékokat vásárolt neki (sok-sok állattal tele hajót, egy istállót, házikót, székekkel, asztalokkal, bölcsővel és babákkal), és ha hazaért, majd elviszi Flórit mindenfelé, virágot szedni, csikókat nézni. Sajnos azonban a szeretett közös gyermek sem élte meg a felnőttkort, tízévesen, 1844-ben követte édesanyját a sírba. Neve azonban máig fennmaradt a Flóri könyvének köszönhetően. ❤

A házaspárról a Nők Lapja Évszakokba is írtam idén, és Bezerédj Amáliával, Istvánnal és Flórival találkozhattok legújabb, Luca és Máté régi körhintája című mesekönyvemben is. 🥰 A mesekönyvet itt találjátok:

https://www.pagony.hu/termekek/luca-es-mate-regi-korhintaja

Forrás: Magyar Történeti Életrajzok – BEZERÉDJ ISTVÁN (1796–1856)

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.