Tudtátok, hogy Erzsébet királyné a kislánya, Mária Valéria mellé egy magyar édesanyát is felkért nevelőnek?
Kánya Emília az első magyar szerkesztőnő volt, aki saját újságot alapított Családi Kör címmel, hogy eltarthassa gyermekeit. Nyolc gyermekét nevelte, szerkesztette az újságját, rendszeresen cikkeket írt és jótékonykodott, látogatta a szegény családokat. Emellett folyamatosan művelte magát, és ez Erzsébet királynénak is megtetszett. Szeretett volna egy ilyen elhivatott, művelt, tapasztalt édesanyát a saját kislánya, Mária Valéria mellé. Vay Miklós báró tolmácsolta a királyné kérését Emíliának, aki nagyon megtisztelőnek érezte az ajánlatot. Csakhogy hiába járt volna jó fizetéssel és a császári pár támogatásával az állás, Emília messze került volna a saját családjától, férjétől, gyerekeitől, akikhez nagyon ragaszkodott.
Erzsébet királyné választása azért is különleges, mert Kánya Emília nem volt nemesi származású. Egyszerű polgárlánynak született 1828 novemberében, és Pesten nevelkedett. Édesapja pedagógus, iskolaigazgató volt, és elvárta, hogy a lányai gyerekként annyit tanuljanak, mintha fiúk volnának. Emília az iskolai tanulás mellett rengeteget olvasott, zongorázott, és gyakran járt színházba. Ott volt az első pesti színház megnyitásán is! Édesapja jó kapcsolatot ápolt a főherceggel, akit cseh nyelvre tanított. Emília először kislánykorában találkozott igazi herceggel, a híres 1838-as pesti árvíz idején. A visszaemlékezése szerint a kiöntött Duna elől sokan hozzájuk menekültek, mivel nekik Pest legmagasabb pontján volt otthonuk. Napokig náluk tolongott sok házát vesztett ismerősük, idegenek, még egy leánynevelde növendékei is. Éjjeleken a konyhában, folyosókon, szobákban a földön ülve aludtak, olyan sokan voltak.
Ekkor István főherceg áthajózott a budai királyi palotából, hogy megnézze, jól van-e Emília családja, és felajánlotta, hogy költözzenek át a királyi palotába, ha veszélybe kerülne az otthonuk. A főherceg megsimogatta a kilencéves Emília fejét, aki egyszerre volt nagyon boldog és egy kicsit csalódott. Álmodozó kislányként azt hitte, a királyok és hercegek mindig koronában és palástban járnak, és most látnia kellett, hogy a valóságban ők is egyszerű hús-vér emberek, és hétköznap hétköznapi ruhát viselnek. Mégis elkábította a gondolat, hogy bemutatták egy igazi főhercegnek, és esetleg átmehetnek a királyi palotába, és ott lakhatnak egy kicsit. Gyermeki fejjel még azt is sajnálta, hogy véget ért a veszély, és nem költöztek át a herceghez a nagy palotába.
Akkor még nem sejtette, hogy sok-sok évvel később is lehetőséget kap majd erre, hiszen egyenesen a királyné, Erzsébet kéri majd arra, tartson vele és Mária Valéria hercegkisasszonnyal. Felnőtt fejjel azonban Kánya Emíliának már rengeteg szempontot mérlegelnie kellett ahhoz, hogy eldöntse: elfogadja-e az ajánlatot. Gondoljuk csak el, hogy nyolc gyermek édesanyja volt! Akkoriban nehezen éltek, és elmondták neki, hogy ha Mária Valéria mellé kerül, jó lesz a fizetése (1000 forint), jobban tudja majd támogatni a gyermekei és férje jövőjét, jobb lesz anyagilag is, társadalmilag is a helyzetük. Viszont alig láthatta volna őket… Végül győzött az anyai szív: inkább nemet mondott egy királyi felkérésre, lemondott a csillogó palotákban való életről, amiről kislányként ábrándozott, és folytatta a szerkesztést, írást, a küzdelmet a kis bevételért, hogy együtt maradhasson gyermekeivel.
Minderről akkor olvastam cikkeket és visszaemlékezést, amikor az új mesekönyvemet írtam. A Luca és Máté régi körhintájában szerepel a fenti történet, és még többet megtudhattok Kánya Emíliáról:
https://www.pagony.hu/termekek/luca-es-mate-regi-korhintaja
A mesekönyv-illusztrációk Sisiről és Emíliáról Keszeg Ágnes munkái.
