Amikor a szívünk kitárul…

Szeretem a nyarat ❤

Ilyenkor a kertek és az erdők mosolyra csábítanak.

Minden ajtó és ablak kitárul, és velük együtt a szívünk is.

Már hajnalban betör a napfény a redőny résein, és aranyszínűre festi a tárgyakat. Üzeni, hogy vár rám odakint.

A nyári szellő simogatja a bőrömet, játékosan fellibbenti a kertiasztal terítőjét, megtáncoltatja a virágokat és a fák leveleit. A fülembe súgja, hogy van még szép és jó a világban.

A bárányfelhők a végtelennek tűnő égbolton olyanok, mint kis szigetek, amiken megpihenhet a tekintetünk.

Szeretem figyelni az árnyékban lustán heverésző cirmosmacskát, a fehér pillangókat, ahogy a lila levendulabokrok körül repkednek és kergetőznek.

Szeretem hallgatni, ahogy a méhek zümmögnek és döngicsélnek a virágok között. Ez erőt ad, hogy én is folytassam a munkát a nagy melegben.

Szeretem érezni a vörös, rózsaszín és sárga rózsák illatát.

Szeretem, ahogy az ágak között átsüt a nap, és megszámlálhatatlan zöld árnyalatú ruhába bújtatja a leveleket.

Szeretem, ahogy a hullámokon csillog a napfény, és fürdésre csábít.

Szeretem a hétvégi délutánokat, amikor a kinti hőség olyan nagy lesz, hogy büntetlenül lehet pihenni és hűsölni a besötétített lakásban vagy egy fa árnyékában. Ilyenkor minden csendes. A fák, a bokrok, a virágok mozdulatlanok, az égen sehol sincs haladó felhő, mintha még az idő is megállna pár pillanatra. Ilyenkor a legjobb nem csinálni semmit, nem gondolni semmi ijesztőre vagy fájdalmasra, csak nézelődni és elhinni, hogy megszűnhet minden rossz, és ez a boldog, nyugodt perc akár örökké is eltarthat. És el is tart az emlékezetünkben!

Kívánok nektek minél több örök pillanatot a nyáron, és sok szép emléket, amiket magatokkal vihettek majd az őszre és a télre! 💕

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.