Szeretek úgy írni, hogy amikor felnézek a jegyzeteimből, akkor nem a falakat, hanem az elérhetetlen, […]
Anikó Wéber
Előtte egy héttel még úgy hagytam el a munkahelyemet, hogy mindent jól szemügyre vettem. Végigsiklott […]
“Az osztályában, a baráti körében mindig ő volt az ötödik… Az ötödik, akit szívesen bevettek […]
“A bordásfal előtti linóleumpadló hirtelen piaccá változott, amelyen ők voltak a kiárusított tárgyak. A leghaszontalanabb, […]
Ilyenkor a hőségben jó érzés elképzelni egy olyan országot, ahol sosincs forróság. Ahol magas hegyek […]
Gyerekként imádtam a reggeleket. Olyan jó volt felébredni, és tudni, hogy egy hosszú nap vár […]
Kitűnt a többi diák közül. Nem a kinézetével, a világosszőke hajával és kék szemével, hanem […]